Április 5-én mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház a Leonce és Léna című előadást Szőcs Artur rendezésében. Baranyi Emma és Bodoky Márk főszereplésével a Játékszín színpadán látható Georg Büchner drámája, mely a miskolci előadásban Cser Ádám zenéjével egészül ki.

Georg Büchner huszonhárom évesen írta meg drámáját a Popo birodalom és a Pipi birodalom egymásnak szánt hercegéről és hercegnőjéről, akik a kijelölt sors elől futva véletlenül mégis épp egymásba szeretnek bele. A XIX. századi német drámairodalom legnagyobb hatású szerzőjének filozofikus meséje sok zenével repít el bennünket Leonce és Léna sorsszerű találkozásának vadregényes vidékére, és mesél nekünk útkeresésről és megérkezésről, sorsról és szabad akaratról, az elkerülni vágyott felelősségről és az elkerülhetetlen szerelemről, a világban játszott szerepeinkről, vagyis tulajdonképpen magáról az életről.

– A mi előadásunkban a Leonce és Léna a bennünk és a körülöttünk lévő világról is szól. Pontosabban az ezekben a világokban megjelenő olyan erőkről, amelyek időről időre átveszik felettünk az irányítást, és valaminek a rabjává tesznek – legyen szó akár egy politikai berendezkedésről, akár a legelemibb élvezetek hajszolásáról, akár a szerelemről. A szereplők is ilyen dolgok bűvkörébe kerülnek, és ahogy az életben ilyenkor mi is mindig kicsit kifordulunk önmagunkból, az ő cselekvéseik is kicsit abszurddá lesznek. Ez pedig nem csak elgondolkodtató, hanem sokszor nagyon humoros. A mi előadásunkban legalábbis mindenképpen az lesz – mondja Szőcs Artur rendező.

Büchner drámája egy erősen költői, sűrű szöveg. Ahogy egy jó versben is, sokszor nagyon kevés szóval kell nagyon sokat elmondani, és ezeknek a mélyebb, rétegzettebb kifejezésében nagyon sokat segít a zene, ezért a kezdetektől egyértelmű volt, hogy sok zenével és ezen belül is sok dallal fog dolgozni a társulat.

– Ehhez Sándor Júlia dramaturggal meghatároztunk olyan pontokat a drámában, ahol a cselekmény egy operai feldolgozásban áriává lenne nyitható, és ide kerestünk verseket, amelyek egy részét versnek hagytuk meg, egy másik részét pedig Cser Ádám, a színház zeneigazgatója megzenésítette. Ezek mellé kerültek a nép szövegei, amelyekről a kezdetektől fogva kórusművekként gondolkodtam. Itt a nép szolgalelkűségének abszurditását Ádám zenéje és a szöveg egymást erősítve teremti meg, Kocsis Andrea és Lukács Ádám koreográfiája pedig felteszi a cseresznyét a habra. Használunk több, vonósokkal előre felvett zenét is, de Rákai András, a színház korrepetitora zongorán végig élőben játszik. Cser Ádám pedig nem csak az előadás zenéjét szerezte, de a sound designt is ő jegyzi, vagyis hogy honnan és hogyan szólal majd meg minden egyes hang a térben – avat be a részletekbe a rendező.

Az előadás jelmezeit Zubornyák Emese tervezte, a díszletért pedig Kovács Dániel Ambrus felel, aki egy igazán különleges látványt álmodott a Játékszín kis terébe.

– Igaz, hogy egy sírkert a díszletünk, de ez egyáltalán nem teszi komorrá az előadást, hiszen ebben a sírkertben rengeteg színes virág virágzik, így a pusztulás mellett erősen megjelenik az élet is. A dráma olyan időszakban született, amikor a romantikus és a dekadens között erős volt az összefonódás. A szerelem és a halálvágy eleve többször együtt jelenik meg a szövegben, ezért nagyon természetesen illeszkedik a dráma a díszlethez, annak ellenére, hogy ez egy szokatlan választásnak tűnhet elsőre. És ezen túl is sok asszociációt enged meg ez a tér, nem is szeretnék megfejtést adni rá, mindenki szabadon hozzá tudja majd gondolni a magáét – zárja gondolatait Szőcs Artur.

Georg Büchner:LEONCE ÉS LÉNA (14)
színmű zenével

Fordító: Thurzó Gábor
Leonce: BODOKY MÁRK
Léna: BARANYI EMMA e.h.
Valerio: FARKAS SÁNDOR
Péter király: KESZÉG LÁSZLÓ
Rosetta: MIKITA DORKA JÚLIA e.h.
Nevelőnő: RUSZNÁK ADRIENN
Szertartásmester: TEGYI KORNÉL
Szóvivő: KOKICS PÉTER
Kórusvezető miniszter: MOLNÁR ANNA
Költő: TÓTH DOMINIK e.h.
Méregkóstoló: CSELEPÁK BALÁZS
Udvari káplán: MÁRTON B. ANDRÁS
Az Államtanács Elnöke: DEMETER SÁNDOR
Díszlettervező: KOVÁCS DÁNIEL AMBRUS
Jelmeztervező: ZUBORNYÁK EMESE
Dramaturg: SÁNDOR JÚLIA

Zeneszerző, sound designer: CSER ÁDÁM

Zenei vezető: RÁKAI ANDRÁS

Mozgás: KOCSIS ANDREA, LUKÁCS ÁDÁM

Súgó: MÁRTON B. ANDRÁS

Ügyelő: EGYÜD TÜNDE

Rendezőasszisztens: FEKETE ZSOLT

Rendező:

SZŐCS ARTUR