Jordán Adél, a katona József Színház művésze volt Veiszer Alinda online műsorának vendége. A körülbelül egyórás adás ezen a linken nézhető meg jelképes támogatásért cserébe.
„Biztosan sokan követtétek a legendás Máté Gábor osztály nyári előadásait, amelyeken mindig egy- egy tanítvány élete volt terítéken. Ezek azért nagyon mély és szórakoztató előadások, mert tele voltak önreflexióval, humorral, és időnként nagyon mélyre mentek. Idén sem lesz ez másként, az utolsó előadás témája Jordán Adél lesz. Ennek apropóján meghívtam Adélt beszélgetni, természetesen gyerekkorról is, de inkább arról az önismereti útról, amint végig ment az elmúlt években, és az ezt követő változásokról” – írja új műsoráról Veiszer Alinda.
Politizáló vagy nem politizáló színházról, közéleti szerepvállalásról és aktivizmusról esik szó, amikor lassan odakanyarodik a beszélgetés, hogy egy olyan helyzetben, ami most Magyarországon kialakult, Jordán Adél szerint az embernek vállalnia kell a saját véleményét.
„A gyűlöletkeltés Magyarországon egyre erősebb, de azt érzem, lehet, hogy most van itt az ideje számomra olyan szinten megnyugodni, hogy elébe menjek ezeknek a félelmeknek. Nem szeretnék már lefelé menni egy pincébe a sötétbe, hanem a fénybe. Magyarországon az emberek egymás elleni uszítása nagyon arra viszi az embert, hogy megfélemlítsék, de most az érzem, hogy előrefelé kell menekülni, nem hátrafelé.
Az interjúban a művész beszél a gyerekkoráról, a fogantatása és megszületése körülményeiről is.
Azt is elmondja: nem politikus alkat, „nem is olvasok híreket (…) nem is bírom, fizikailag fáj, rosszul vagyok sok olyan dologtól, amivel nem értek egyet”. A társulatát, a Katona színházat megrázó Gothár-ügyre persze reflektál: „Nagyon megviselt minket, ami történt. Darabokra hullottunk. És igazából nem tudom, hogy össze tudtuk-e magunkat szedni, hogy hogyan vagyunk, fel tudtuk-e dolgozni a traumát, ami tulajdonképpen mindenkit ért a Gothár elvesztésével.”
Azt mondta, ő személy szerint nagyon sajnálja, hogy Gothár Péter nincs a közelében, „nagyon sajnálom, ami történt, és ahogy erre ráugrott, ahogy ezt alig várta a politika.”