„Hamarosan újranyitja kapuit a jövőre 30 éves Magyar Nemzeti Cirkusz. Ifj. Richter József Hortobágyi Károly-díjas artistaművész 2022-ben megvalósította gyerekkori álmát, idén pedig a hagyományokhoz híven négy hónap szünet után új műsorral lepi meg a nézőket. A fiatal cirkuszigazgató az aktív téli időszaknak köszönhetően világszenzációkat ígér tavaszra” – írja a Kultúra.hu oldalán Gáti Katalin Teodóra, aki az alkotót kérdezte. Lapszemle.

A teljes interjú itt érhető el.

A felvetésre, miszerint úgy tűnik, egyetlen szemvillanás elég, hogy a lovak azt csinálják, amit akar, elárulta:

„A lovak idomítása sok év türelemjáték és szeretetteljes, összetett munka. Először külön-külön foglalkozunk velük, majd összeszoktatjuk őket, és megtanítjuk nekik a számokon belüli sorrendet, a formációkat. Mindegyiknek megvan a maga tehetsége, csupán azt kell felfedezni, hogy melyiknek mihez.”

Arról szólva, hogy vágta közben az egyik ló hátáról a másikra ugrik úgy fogalmazott: „Csak tavaly több mint kétszázszor léptem fel a lovaimmal, egyébként pedig gyerekkorom óta csinálom. De azt nem mondanám, hogy nem vagyok ideges. Amikor ott állok a vörös függöny mögött, és bemondják, hogy „most következik a világhírű Richter csoport”, majd kitör az ováció, akkor mindig drukk van bennem, hogy meg kell mutatnom, mit tudok. Annyira szeretem azt az érzést! A világjárvány és a Szafari Park Richter létrehozása miatt pár évig nem léptem fel, és nagyon hiányzott. Aztán valaki felnyitotta a szememet, hogy nem vagyok öreg az akrobatikához: van még bennem pár kör” – mondta a harmincas Ifj. Richter József, aki azt is hozzáteszi, az ú mutatványaik rendkívüli módon igénybe veszik a testet, azért hagyta abba egy időre, mert menedzserként is helyt kellett állni.

Annak kapcsán, hogy a felmenői már az 1800-as évektől cirkuszművészettel foglalkoztak, elmondta hálát érez, mert a családi tradíció, a tapasztalat apáról fiúra száll, másrészt teljesítési kényszert is von maga után. Noha profi teniszezőként a legjobb nyolc között szerepelt kamaszként, a szíve visszahúzta a cirkuszba: „Életem legnagyobb motivációja lett, hogy mindenre, amit a családom elért, rátegyek egy lapáttal, és bebizonyítsam, hogy lehet ezt még jobban csinálni. (…) Mindenki kockáztatja az életét, ettől annyira izgalmas. A nézők gyakran a katarzis érzését keresik az előadó-művészetben, amit itt megtalálnak.”

A teljes interjú itt érhető el. Kiderül belőle, hogyan nő fel egy kisgyerek a cirkuszban, milyen egy életveszélyes karrier és az is, hogy 21 évesen cirkuszigazgatónak lenni egyedülálló a szakmában.