Gergye Krisztián koreográfus, képzőművész a Magyar Narancsnak válaszolt.
A Labdák a tetőn című tárlata még látható a Jurányiban, ahol két előadása is megy. Arról szólva, van-e összefüggés a kiállítás és az előadások között, Gergye Krisztián elmondta_
“A MILF, amelynek rendezője vagyok és a Szenteczki Zitával koreográfusként készített Született: Wágner Emese két ajándék produkció az életemben. Az alkotói szabadság és krea-tivitás maximumát éltem meg mindkettőben, és a Jurányi régóta nem tapasztalt otthont és hátteret adott ezeknek a munkáknak. Csodálatos, hogy független körülmények között telt házzal futhatnak ezek az előadások. Mindez az otthonosságérzés a kamarakiállítással kiegészülve szívmelengető élmény. Végre tartozom valahová, ahol nem kell nulláról kezdeni a dolgokat, lehet építkezni.”
Gergye Krisztián arról is beszélt, hogy mit láthatunk még tőle, vele ebben az évadban:
“Nagyon sűrű lett az évadom szerencsére. Alkalmazott koreográfusként dolgozom Kassán a Rédli Károly rendezte Az ember tragédiájában. Ez a harmadik találkozásom a Tragédiával, s ebben a feldolgozásban kimondottan imádom, hogy Éva szerepe a szokásos oldalbordából előléphet valódi, emberi partnerévé Ádámnak, és a Luciferek is gendersemlegesen a lehető legemberibb arcukat mutathatják. A személyes emberi igazságok nagyon komolyan érintenek és foglalkoztatnak. Az év elején dolgozhattam Újvidéken Urbán Andrással A történt egyszer Újvidéken című előadásban, az most műsoron lesz egy ideig. Nagy találkozás volt ez számomra a társulattal és Andrással, akivel Szarajevóban Pintér Béla Parasztoperájának színre vitelével folytatjuk a közös munkát. Májusban pedig újra lesz Nemzetközi Monotánc Fesztivál a Bethlen Téri Színházban, ahol egy jubileum keretében – ez lesz a 10. alkalom, hogy részt vehetek ezen a fesztiválon – az összes eddigi szólómra reflektálok majd egy premier keretében.”
A felvetésre, miről álmodozik, kifejtette:
“Nem álmodozom, nincs miből álmodozni, de nem vagyok hajlandó behódolni sem az elnyomottság, támogatástalanság depressziójának.”
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.