A Madách Színház film-szín-játékénak ősbemutatóját a Zsidó Kulturális Fesztiválon tartották szeptemberben, de hamarosan a Bálint Házban is levetítik a Szép Ernő azonos című regénye és versei alapján készült művet.
Szép Ernő életének és költészetének valódi mélységei elevenednek meg az író Emberszag című regényének új, Ferencz Győző által készített filmadaptációjában, amely húsz sorsfordító nap történéseinek rezignált, lírai elbeszélése mentén próbál egy embertelen korszaknak történetileg és művészileg is hiteles tükröt tartani.
A filmben Gyabronka József kelti életre Szép Ernőt, mellette Balla Eszter, Dunai Tamás, Fillár István, Kerekes Éva, László Zsolt, Lázár Kati, Tóth Ildikó is szerepel a produkcióban. Az Emberszag rendezője Harangi Mária.
Szép Ernőt 1944 őszén, hatvanéves korában zsidó származása miatt behívták munkaszolgálatra. Ekkor már kiköltöztették a margitszigeti szállóból, ahol harminchárom évig élt, és a Pozsonyi út egyik csillagos házába internálták. Bár a svéd nagykövetség mentelmi útlevelének köszönhetően három hét után elengedték, testközelből tapasztalta meg a nácizmus embertelenségét. Emberszag című visszaemlékezésében naplószerűen számol be a hosszú menetelésekről, a stadionokban, téglagyárban töltött éjszakákról, a magyar nyilas keretlegények kegyetlenkedéseiről, hidegvérű gyilkosságaikról, a módszeres terrorról, amellyel a zsidókat megfosztották emberi méltóságuktól, és amely során kínzóik is kivetkőztek emberségükből.
De Szép Ernő hangja most is, mint korábbi műveiben, könnyed és közvetlen, részvét és megértés hatja át, szenvedéseit távolságtartó iróniával beszéli el.
Az Emberszag mondataiból ugyanaz a tragikummal szembeszegezett humánum árad, amely költészetét is oly megindítóvá teszi.
A naplóból készült drámai előadásban lírai ellenpontként Szép Ernő versei és sanzonjai is megszólalnak.
A filmet november 29–én a Bálint Házban vetítik a ZsiFi kísérőrendezvényén, ahol az alkotók is részt vesznek majd egy beszélgetésen.