Közel két évtized után, 2021 februárjában felmondta az állásét az SZFE-n Földényi F. László, mert “ekkorra vállalhatatlan lett” számára ez az intézmény. Búcsúját az ÉS oldalán publikálta.
Földényi F. László írásából:
Mert vállalhatatlan, ahogyan nyáron az éjszaka leple alatt megszavazott törvény nyomán a minisztérium olyan kuratóriumot nevezett ki az egyetem fölé, amelynek tagjai eleve ellenségesen viszonyultak az intézményhez, s vezetője, Vidnyánszky egyfolytában alázta és gyalázta az egyetem oktatóit és diákjait.
Vállalhatatlan, hogy ez a kuratórium már a hivatalos életbelépése előtt olyan szervezeti és működési szabályzatot kényszerített az egyetemre, amely ellentétes az egyetemek Európában érvényes évszázados autonómiájával, majd ezt a szabályzatot azóta úgy szabja át folyamatosan, ahogyan az Alaptörvényt szokás.
Vállalhatatlan, hogy a kuratórium, miután a szenátust alapvető jogaitól megfosztotta, vezetőket nevez ki az egyetem élére, noha erre a felsőoktatási törvény szerint az egyetemi polgárság érdekeit képviselő szenátus lenne hivatott.
Vállalhatatlan, hogy a törvénytelenül kinevezett új vezetőség nem a rájuk bízott egyetemnek, hanem kizárólag a kuratóriumnak az érdekeit képviseli.
Vállalhatatlan, hogy a fővárosi törvényszék ítélete ellenére a kuratórium semmibe veszi a hónapokon át sztrájkolók követeléseit.
Vállalhatatlan, hogy a törvénybe ütköző lépéseket ideológiai körítéssel (kereszténység, nemzet) legalizálják. (…)
Egyvalamiben bízom csupán. Az SZFE hallgatóiban, akik nem kérnek abból, amit rájuk erőszakolnak. Akik ellenállnak annak, hogy a torkukon nyomják le azt, amit mások kifőztek. Akik még tudják, hogy a művészet nem elvárásokból, ideológiai mantrákból születik meg. Akiktől mindent elvehetnek, csak azt a bizonyosságukat nem, hogy saját erkölcsi felelősségtudatuk birtokában álltak ellent, nem politikusok bábjaiként. És akik tisztában vannak azzal, hogy nem a pénz, nem az infrastruktúra, nem a hivatal dönti el, mitől nemzeti vagy keresztény valami. Ezeknek a hallgatóknak a szabadsága, a szellemi függetlensége, a sem bal-, sem jobboldali pártkötődése az, ami reményt ébreszt. És a makacs hivatástudatuk és tehetségük meg a humoruk, amit egyelőre se kancellár, se rektorhelyettes, se intézetvezető, se oktatási igazgatónő nem tudott megtörni. Ők azok, akik az elmúlt félévben felnőttebbek lettek, mint a rájuk oktrojált vezetők. Ők azok, akik, miközben kihúzták a lábuk alól a talajt, az őket ért igazságtalanságot kreatív energiaforrássá tudták átalakítani. Ők azok, akik az SZFE jelenlegi keretein kívül akkor is folytatni fogják tanulmányaikat, ha ehhez súlyos áldozatokat kell hozniuk.
Folytatást ITT talál.
(A szerző 2007 és 2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszékének, valamint Doktori Iskolájának volt a vezetője.)