Május 25-én és 26-án Vitéz László hazatér a Népligetbe, hogy palacsintasütőjével ismét igazságot osszon! Az Ujjé, a Ligetben nagyszerű! elnevezésű ingyenes fesztivál színes és izgalmas programokkal várja a budapesti családokat.
Nem véletlen, hogy január 29-én tesszük közzé az Ujjé, a Ligetben nagyszerű! fesztivál hírét: 1925-ben ezen a napon született a Kossuth- és Prima-díjjal, Érdemes és Kiváló Művész, valamint Pro Urbe Budapest kitüntetésekkel elismert Kemény Henrik bábművész, aki a családi mutatványos bódéban nőtt fel, már hatévesen közönség elé lépett, neve pedig egybe forrt Vitéz Lászlóéval.
De a helyszínválasztás sem véletlen. A 20. század első felében nyüzsgő forgatag jellemezte a budapesti Népligetet: hétvégenként emberek ezrei töltötték meg Budapest legnagyobb közparkját. A szórakozni vágyók már az 1910-es években a Mutatványos tér felé vették az útirányt, ahol színesre festett, lampionnal díszített szórakozóhelyek, mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, körhinta, sőt Európa legnagyobb, a korabeli szlogen szerint „a Kárpátoktól az Adriáig érő” hullámvasútja közül választhattak.
A Mutatványos tér főutcáján állt egy valódi intézmény, az 1927-ben megnyílt Kemény Bábszínház, a Korngut Salamon és fia, Korngut-Kemény Henrik tervei alapján épült Bódé.
A következő évtizedekben rendeztek itt majálisokat és gyorsasági autóversenyeket, zajlott egy jelentős tereprendezés, 1952-ben pedig elkezdődött a Mutatványos tér felszámolása. A vurstli egy évvel későbbi államosításakor a Kemény Bábszínházat is felszámolták. A bábok azonban megmaradtak – igaz, évekig bújtatni kellett őket –, és türelemmel várták, hogy újra életre keljenek.
Amikor 1955-ben a már az Állami Bábszínházban dolgozó Kemény Henrik néhány alkotótársával együtt a Győrbe szerződött, hogy ott megalapítsa az első magyaroroszági vidéki bábszínházat, azt a feltételt szabta, hogy engedélyezzék neki a Vitéz László-játékokat. A kötelező előadások után nyakába vette a vidéket, s miután visszatért az Állami Bábszínházba, onnan pedig 1975-ben nyugdíjba vonult, 2011-ig országot-világot bejárva a legkisebb településektől a legnagyobbakig játszotta hatalmas és osztatlan sikerrel előadásait.
A Kemény Bábszínház eközben magányosan állt a Népligetben. 1983-ban a X. Kerületi Tanács helytörténeti szempontból védetté nyilvánította, több minisztérium és állami hivatal támogatásával elkészült egy felújítási terv is. 1989-ben Kemény Henrik átépítési tervei alapján felújították a Bódét, az ünnepélyes átadás 1989. augusztus 20-án történt meg.
Ám ez volt az egyetlen alkalom, hogy 1953-ban bezáratott bábszínházban Kemény Henrik fellépett, a Népliget ugyanis akkoriban nem volt elég vonzó a közönség számára. Az épület 2011. október 2-án éjjel leégett. Kemény Henrik alig egy hónappal élte túl a tragikus eseményt, november 30-án hunyt el Debrecenben.
Magyar Televízió már az 1960-as évektől nagyban hozzájárult, hogy a vásári bábjáték és Kemény Henrik az egész országban ismert és elismert legyen. A ’70-es években a Vitéz László és a többiek című műsornak köszönhetően egy generáció felidézhette régi emlékeit, egy másik, igazán fiatal közönség pedig megismerkedhetett a pirossipkás hőssel.
Az egykor a tévékészülékek előtt ülő gyerekek ma már nagyszülők, az ismétlések nézői pedig anyukák és apukák, így május 25-én és 26-án három generáció számára lesz ünnep az Ujjé, a Ligetben nagyszerű! vásári bábjátékos fesztivál,
amelyet Barna Zsombor bábművész, a Budapest Bábszínház tagja – maga is jeles Vitéz László-játékos – ötletére szervez az AKI VAN Alapítvány a Pro Cultura Urbis Közalapítvány és a Kőbányai Önkormányzat támogatásával.
„Londonban 1976 óta a The Covent Garden May Fayre & Puppet Festival idejére minden évben professzionális vásári bábjátékosok paravánjaival és bódéjaival telik meg a Covent Garden. Ez adta az inspirációt ahhoz, hogy létrehozzunk egy hasonló fesztivált a Népligetben Kemény Henrik emlékére és tiszteletére, hogy a mai fiatalságnak is továbbadjuk az általa évtizedeken át őrzött hagyományokat, ráadásul egy olyan korban, amikor a legnagyobb szükség van arra, hogy a gyermekeket és szüleiket kiszakítsuk a virtuális térből és a kütyük világából” – fogalmaz Barna Zsombor, aki Kőbányán talált otthonra, így kiemelten fontos számára a helyszín.
„A fesztivál elsődleges célja a hagyományok ápolása mellett az, hogy a Népligetet újra behozza a köztudatba. Ez a főváros legnagyobb közparkja, hatalmas zöldterület, Pestről és Budáról is könnyen elérhető helyszín a kikapcsolódásra vágyó családoknak. Szeretnénk, ha sikerülne feléleszteni a vásári bábjátékot a Népligetben, és itt gyűlhetne össze évente a szakma krémje, hogy a budapesti gyerekekkel megismertesse Vitéz Lászlót.”
Május 25–26-án az ország legjobb vásári bábjátékosai érkeznek a Népligetbe hagyományteremtő céllal: a jól ismert „Szervusztok, Pajtikák!” köszöntés Baditz Dávidtól, Barna Zsombortól, Fabók Mancsitól, Nizsai Dánieltől, Pályi Jánostól, Takács Dánieltől, Tatai Zsolttól és Vitányi-Juhász Istvántól hangzik majd el. A Vitéz László-előadásokon túl a debreceni Vojtina Bábszínház, valamint a KL Színház is elhozza egy-egy hasonló tematikájú vásári kesztyűsbábjátékát.
A gyereknapi hétvége minden programja ingyenes. A két nap alatt összesen 12 produkciót láthatnak majd a nézők. Napközben a Vitéz László-előadások és más vásári bábjátékok mellett színes kísérőprogramok várják a családokat, az esti produkciók pedig a felnőtt korosztályt szólítják meg.
Az eseményről és a fellépőkről részletes információ: